|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 10 találat | lapozás: 1-10 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Écsi Gyöngyi 2008. december 12.Az 1980 óta működő Bethlen Gábor Alapítvány célja, hogy anyagi, szellemi támogatásával, díjaival úttörő szerepet vállaljon a nemzeti összetartozás szolgálatában, a közép- európai szellemi együttműködésben és a határon túl élő magyarság magyarországi megismertetésében. A szervezet alapítója Illyés Gyula, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és Csoóri Sándor. A Bethlen Gábor Alapítvány szeretné elérni, hogy az EU keretében a magyarság ne csak a bajban, a vészben, hanem az értékőrző küzdelemben, a nemzet jó ügyeinek szolgálatában is legyen szolidáris nemzettársaival. A kuratórium idei ünnepségén tizenegy díjazott kapott Bethlen Gábor- és Tamási Áron-díjat, valamint Márton Áron- és Teleki Pál-emlékérmet. A díjátadó ünnepséget a 2004. december 5-i, a kettős állampolgárságról szóló – eredménytelen – népszavazás évfordulóján tartották meg. Bethlen Gábor-díjban részesült Erdélyi Géza szlovákiai református püspök és Rózsás János író. Erdélyi Géza egyházi munkásságát és helytállását Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke méltatta. A második világháború után a kilencéves szovjet hadifogságot túlélő, az idén elhunyt Alekszandr Szolzsenyicin orosz író rabtársa, Rózsás János életútját Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke ismertette. A Márton Áron-emlékérem (Szervátiusz Tibor alkotása) kitüntetettjei dr. Bábel Balázs kalocsai érsek, laudációját Lezsák Sándor országgyűlési képviselő tartotta; Kiss József, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum ny. természetrajztanára, munkásságát az alapítvány kurátora, dr. Németh Ágnes vegyész, Németh László író leánya méltatta, és Szente Imre Svédországban élő költő, műfordító, laudálta Gyurácz Ferenc, a Magyar Nyugat Könyvkiadó vezetője. Tamási Áron-díjat kapott dr. Sipos Lajos irodalomtörténész, laudációját dr. Márkus Béla irodalomtörténész, egyetemi tanár mondta el. Teleki Pál-érdemérem kitüntetést kaptak: Makovecz Imre építész, dr. Papp Lajos szívgyó-gyász, Illyés Mária művészettörténész, alapító-kurátor és dr. Vekerdi László tudománytörténész, alapító-kurátor. Az ünnepségen közreműködött Écsi Gyöngyi felvidéki ref. lelkész, népdalénekes Hetényből. A díjazottak között Kiss József tanár az egyetlen erdélyi. Pedagógusi munkásságának koronája ez a díj, melyet személyesen vehetett át Budapesten. Kiss József tanár életfilozófiájában azt vallja, amit Márton Áron 1946. október 27-én, Kolozsvárott elhangzott prédikációjában tisztán és világosan megfogalmazott: „Csakis az erkölcsileg érett, lelkiismeretes és a felelősségük tudatában levő emberek tudják a köz javát őszintén és önzetlenül szolgálni, és csak az ilyen emberekből álló társadalom tudja az ember méltóságát és elidegeníthetetlen jogait tiszteletben tartani. A közösség ügye tehát a demokráciában a társadalom minden tagjának személyes ügye…” /Bölöni Domokos: Márton Áron-emlékérmes Kiss József ny. tanár. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./2016. július 28.Bábszínház a világ – legalábbis a 15 PMN-enNem véletlenül mondogatjuk évről-évre, hogy kicsik és nagyok is találhatnak minőségi szórakozási lehetőséget a Partiumi Magyar Napok programkínálatában. Idén sem lesz ez másképpen, hiszen a koncertek és színházi előadások mellett a bábszínházi produkciók is komoly hangsúlyt kapnak a 15. PMN repertoárjában. Lesz itt minden, kérem tisztelettel: mesemondók, bábosok, gólyalábasok, zenészek és bábszínészek szórakoztatják majd a nagyérdemű apraját s nagyját! Először is itthoni előadást láthatnak a legkisebb színházbarátok, ugyanis a Harag György Társulat Brighella Bábtagozata az Egy kupac kufli című bábelőadásban mondja meg a tuttit: Mi is az a kufli, mert ugye az se nem kifli, se nem kukac. Később a debreceni Duotrió Társulat interaktív gyerekelőadása kerül műsorra, Bodri a fölmosolygó öleb címmel. Mindkét előadást szabadtéri színpadon, a Széchenyi utcai Diego-színpad előtt ülve-állva tekinthetik meg az érdeklődők. Écsi Gyöngyi Szőlőszem Kálmánról és Az élet vízéről fog mesélni zenei kísérettel. Egyik előadásnak a Szakszervezetek Művelődési Házának kisterme, a másiknak a Tűzoltótorony melletti Tarr Beton-színpad biztosít helyszínt. Ugyancsak itt, ezen a szabadtéri helyszínen lép a kíváncsi közönség elé a debreceni Vojtina Bábszínház, amely egy kis afrikai Vitéz Lászlót, Batu-tát hozza el Szatmárra. A zsámbéki Fabók Mancsi Bábszínház előadására, amely A halhatatlanság országát mutatja be, szintén a Tűzoltótorony mellett kerül sor, majd a pécsi Bóbita Bábszínház előadásában A bagolykisasszony meséjét nézhetik meg a színházkedvelő gyerekek. Szélkötő kalamatát szintén a pécsiek mutatják be a szatmári gyerekeknek a Kossuth-kert népzenei színpadán, a Budapesti Aranyszamár Társulat pedig Az állatok nyelvén beszélő juhászról mesél majd ugyanott. Hát igen, felsorolni sem könnyű, mi minden lesz az idei PMN bábszínházi programsorozatában. Ugye hihetetlen? Hát, aki nem hiszi, az nyugodtan járjon utána augusztus 19 és 28 között! Az Szakszervezetek Művelődési Házában megtartott színházi és bábszínházi előadásokra augusztus 8-tól lehet jegyeket vásárolni a Színház jegypénztárában. A belépők 5 lejbe kerülnek. erdon.ro 2016. augusztus 29.Bábszínház a világ – legalábbis a 15. PMN-enNem véletlenül mondogatjuk évről-évre, hogy kicsik és nagyok is találhatnak minőségi szórakozási lehetőséget a Partiumi Magyar Napok programkínálatában. Idén sem lesz ez másképpen, hiszen a koncertek és színházi előadások mellett a bábszínházi produkciók is komoly hangsúlyt kapnak a 15. PMN repertoárjában. Lesz itt minden, kérem tisztelettel: mesemondók, bábosok, gólyalábasok, zenészek és bábszínészek szórakoztatják majd a nagyérdemű apraját s nagyját! Először is itthoni előadást láthatnak a legkisebb színházbarátok, ugyanis a Harag György Társulat Brighella Bábtagozata az Egy kupac kufli című bábelőadásban mondja meg a tuttit: Mi is az a kufli, mert ugye az se nem kifli, se nem kukac. Később a debreceni Duotrió Társulat interaktív gyerekelőadása kerül műsorra, Bodri a fölmosolygó öleb címmel. Mindkét előadást szabadtéri színpadon, a Széchenyi utcai Diego-színpad előtt ülve-állva tekinthetik meg az érdeklődők. Écsi Gyöngyi Szőlőszem Kálmánról és Az élet vízéről fog mesélni zenei kísérettel. Egyik előadásnak a Szakszervezetek Művelődési Házának kisterme, a másiknak a Tűzoltótorony melletti Tarr Beton-színpad biztosít helyszínt. Ugyancsak itt, ezen a szabadtéri helyszínen lép a kíváncsi közönség elé a debreceni Vojtina Bábszínház, amely egy kis afrikai Vitéz Lászlót, Batu-tát hozza el Szatmárra. A zsámbéki Fabók Mancsi Bábszínház előadására, amely A halhatatlanság országát mutatja be, szintén a Tűzoltótorony mellett kerül sor, majd a pécsi Bóbita Bábszínház előadásában A bagolykisasszony meséjét nézhetik meg a színházkedvelő gyerekek. Szélkötő kalamatát szintén a pécsiek mutatják be a szatmári gyerekeknek a Kossuth-kert népzenei színpadán, a Budapesti Aranyszamár Társulat pedig Az állatok nyelvén beszélő juhászról mesél majd ugyanott. Hát igen, felsorolni sem könnyű, mi minden lesz az idei PMN bábszínházi programsorozatában. Ugye hihetetlen? Hát, aki nem hiszi, az nyugodtan járjon utána augusztus 19 és 28 között! Az Szakszervezetek Művelődési Házában megtartott színházi és bábszínházi előadásokra augusztus 8-tól lehet jegyeket vásárolni a Színház jegypénztárában. A belépők 5 lejbe kerülnek. erdon.ro 2016. szeptember 5.Kis magyar birodalom Buenos AiresbenAugusztus utolsó vasárnapjának reggelén a 152-es buszra szállok fel Buenos Aires központjában. Esős, szeles, tízfokos időjárás járja. Amint a helyiek tartják, augusztus végén mindig beköszönt egy ilyen kellemetlen téli nap, Szent Rózsának szentelve. Egy óra buszozás után érek a végállomásra, onnan taxival indulok tovább. Amikor bemondom a taxisnak a címet, maris megkérdezi, hogy a magyar iskolába megyek-e. Olivas városrész már Central Buenos Airesen kívülre esik, de gyakorlatilag nincs semmi különbség. Esetleg annyi, hogy a belvárosban megszokott, ott előforduló utcák itt ismétlődnek. A közlekedés a kormány támogatásának köszönhetően nagyon olcsó a tízmillió lakost jócskán meghaladó fővárosban, de az élet amúgy szinte minden téren drágább. Bár egy tanári fizetés legfeljebb tízezer pesós, vagyis hatszáz dollár körüli, a romániai árak kétszeresével kell általában számolni. Őrzik az íratlanul is kötelező szellemiséget A Szent László-gimnáziumban szombatonként vasárnapi iskola zajlik tíz óra és fél kettő között. A vakációk kivételével (december közepétől február végéig nyári vakáció, aztán húsvéti szünet és némi téli vakáció) hozzávetőlegesen minden második vasárnap van kimondott vasárnapi iskola, de menet közben más aktivitás is előfordul. A vasárnapi iskolába járó 45-50 magyar, magyar származású gyermeket tucatnyi pedagógus oktatja. A diákok tandíjat fizetnek, a pedagógusok elsősorban kedvtelésből, saját maguk és gyermekeik magyarságtudatának megőrzése érdekében végzik a munkát. A foglalkozás tíz órakor közös imával kezdődik. A 3–18 év közötti gyermekek életkor szerint fel vannak osztva az alábbi csoportokba: Óvoda, Alma, Szőlő, Barack, Cseresznye, Eper (ők az érettségihez közel állók). Mindegyik csoportnak van osztályterme, az ajtóra ki van írva a csoport neve és ott a jele. Együtt a spanyol osztályok emblémájával. A Petke József páter által alapított egykori magyar iskolába – amelynek működtetője az 1952-ben Juhász Mária apáca által létrehozott Zrínyi Kör volt, ma pedig a Szent István Kör –, ugyanis hétköznapokon argentin gyermekek járnak oda, és az oktatás spanyolul zajlik. Körülbelül nyolcszázan járnak ide. Az iskola szellemiségét íratlanul is kötelező módon őrzik. Már az épület bejáratánál ott az iskola emblémája spanyol felirattal: Szent László Iskola. Egyenruhájuk sötétzöld színű, piros-fehér-zöld csíkkal szegélyezve. Bár magyarul nem tudnak, mégis minden évben megtanulnak egy magyar éneket, amit az évzáró ünnepségen adnak elő. És az argentínai magyar egyesületek képviselőivel, a magyar cserkészekkel együtt minden év májusának végén, a magyar hősök napján felvonulnak a temetőben megszervezett megemlékezésen. A pedagógusok egymás között megosztják a tantárgyakat, a magyar beszéd és íráskészség fejlesztése mellett fontos a földrajz és történelem, de akár általános ismeretek esetén a magyar kifejezésekre való rávezetés is. Kiemelt, a gyermekek által igen szeretett tevékenység a néptánc. A foglalkozás záróimával, közös énekléssel, a további teendők megbeszélésével és a közben születésnapot ünneplők köszöntésével ér véget. „Áldásoddal megyünk, jó uram” – visszhangzik a folyosón. Majd a tanárok és vendégeik visszavonulnak az amúgy puritán kinézetű tanári szobába, ahol nyelvcsiszoló foglalkozásra kerül sor. Benedekné Mária nyugdíjas pedagógus lelkiismeretesen készül, és érdekes feladatokat készít elő. (Az igazsághoz tartozik, hogy előtte olyan beszélgetésnek is fültanúja voltam, miszerint „a nagynénit szerdán megoperálták, két napig a terápia intensiven volt, aztán átkerült a sala communéba”.) Barátkozás a nyelvvel A munka pontosan le van osztva. Gorondiné Judit az egyik szervezője a soron következő hosszú hétvégének. Szombaton a gyerekekkel meglátogatják a bevándorlási múzeumot, és a magyar nyelvű idegenvezetés során „barátkoznak a nyelvvel”. No meg azzal az épülettel, ahol annak idején nagyszüleiket, dédszüleiket a messzi kontinensre érkezésüket követően egy hónapon át elszállásolta az argentin hatóság. Trianon után a harmincas évek kezdetének gazdasági válsága miatt, később a második világháborút követően mentek ki nagyobb számban magyarok. Végül az ötvenhatosok, akik már őket befogadó magyar közösséget találtak Buenos Airesben. Aztán a fiatalokkal meglátogatják a Mindszentynumot és szintén magyar idegenvezetéssel a Természettudományi Múzeumot. Másnap misén vesznek részt és néptáncfoglalkozáson. Egyébként „vendégtanárok” is érkeztek a vasárnapi iskolába. A magyar állam Kőrösi Csoma Sándor-ösztöndíjasai közül hárman kerültek Argentínába hat hónapra. Egyikük Ferenc Viktória, ungvári születésű, aki szombatonként órákat tart, de alapvetően szociológiai kutatást folytat. Nyilván az argentínai magyar közösségről. Egyébként a magyar állam segítségnyújtása sokrétű. Olyan programot is támogatnak, amely során argentínai magyar fiatalok a nyári vakációjuk során (december közepétől február végéig) Magyarországon tartózkodnak, és ott járnak iskolába. De a magyar állam közbenjárására, az Argentínai Magyar Intézmények Szövetsége utánajárásának köszönhető, hogy ma egy teret neveztek el Buenos Airesben Hungría Plazának, ennek egyik sarkában felállítottak egy Magyarok Világszövetsége által adományozott székely kaput mögötte Szent István mellszobrával. Ebédlő a református templomban Mária néni lánya, Benedek Zsuzsa apai ágon Elek apó leszármazottja, Sepsiszentgyörgyi származású. Ő az erdélyi gyökerű argentínai magyar kisebbséget képviseli. De a katolikus tömbben reformátusként is kisebbségben van. A református egyház presbitere, ahol édesanyja a főgondnok. A református templom egyébként a közelben található. Két erdélyi református püspök is szolgált a kicsiny istenházában: Tőkés László és néhai Csiha Kálmán. Utóbbi dél-amerikai gyűjtőkörúton járt itt 1998-ban, amikor a Marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ építése volt az adományozások célja. A kis könyvtárban könnyen fellelhető Csiha püspök Fény a rácsokon című dedikált könyve. A templom szószékét és padjait kalotaszegi varrottasok díszítik, a konyhában pedig elsősorban kalotaszegi református templomokat ábrázoló tányérok lógnak a falon. Igen, a templom fontos tartozéka az ebédlő, hiszen az istentiszteletet követően gyakorta még egy közös ebédre is sor kerül. Ottjártamkor tucatnyi terítek jelezte, hogy másnap „benépesedik” az úrnak háza. Kéthetente spanyolul szolgál egy argentin református pap. Inkvizíciós történelmi ismereteink alapján már ez is kuriózumnak tűnik. Sajnos több mint tíz éve már nincs állandó magyar református lelkésze a kicsiny gyülekezetnek. Viszont minden év októberében eljön Felvidékről Écsi Gyöngyi református lelkész, és ilyenkor teljesen ökumenikus istentiszteleteket tart, mert nem a vallás számít, hanem a magyar nyelvű prédikáció. Magyar katolikus pap sincs. Az egykori magyar templomban ma már spanyol pap szolgál a környékbeli római katolikus argentin híveknek, miközben a magyarok a földrajzilag lakásukhoz közel fekvő parókiára járnak. Míg egyesek a havonta sorra kerülő magyar evangélikus istentiszteleten vesznek részt. Mert van magyar lutheránus lelkész Dénes András személyében, akinek a szülei a második világháborút követően emigráltak Argentínába. Áldozatkészséggel a magyar ügyekért Az iskolán és az egyházakon kívül a magyar élet bástyái az egyesületek. Mint bárhol a nyugati diaszpórában, nagyon szövevényes és az idő múlásával átalakuláson esik át a magyar önszerveződés. Ennek előmozdítói nem kimondottan értelmiségi foglalkozásúak (írók, tanárok, lelkészek, orvosok stb.), mint a Kárpát-medenceében, hanem elsősorban a magyarügyek iránt áldozatkész, arra időt és energiát fordító, becsületes magyar emberek. Zaha Alexandra, a Hungária Egyesület alelnökeként, a kilencvenes években elnökségi teendőket betöltő édesapja nyomdokait követi. Magyarok a nagyvilágban című könyvemben az ötven beszélgetés egyike Lomniczy Józseffel készült. A ma nyolcvanhét esztendős Lomniczy József mindhárom gyermeke magyar házastársat talált magának. Az egy éve nyugdíjas Alexandra négy gyermeket nevelt fel, közülük a kétgyermekes Eszter magyarországi és németországi tanulmányokat követően végül is Uruguayban talált megélhetésre, Ilona és Paula Spanyolországban él, Tamás pedig harmadik éve Dél-Amerikát járja egy rozoga autóval. Nemrég Manaus környékén, az esőerdőben látogatták meg őt a szülők. Amúgy Alexandra elég gyakran jár Európába, évente általában kétszer, és ilyenkor nemcsak magyarügyek rendezése okán ténykedik, hanem gyermekeit, Németországban lakó húgát és ennek gyermekeit vagy éppenséggel Pesten élő unokaöccsét is meglátogatja. Bár földrajzilag Budapestről Buenos Airesbe utazni ugyanannyi, mint fordítva, egyöntetű, hogy az argentínai magyaroknak – lelkileg – sokkal közelebb van Budapest. Alexandra kiváló magyarságtudata mellett ízig-vérig argentinnak vallja magát. Szülőhazájában elsősorban a kedvező éghajlatot, a szép tájakat, az emberek kedvességét és közvetlenségét, tiszteletadását szereti. Kevésbé a pontatlanságot, lezserséget, latinos kétarcúságot. És bár személyesen nem történt baja, beleivódott, hogy a táskáját mindig zárva tartsa, és lehetőleg jól megszorítsa, ha forgalmasabb helyre ér. Bár vannak nem magyar barátai is, és egy argentin római katolikus parókiális közösségnek tagja, életét elsősorban a magyarügyek intézése tölti ki. Ez a boldogsága. A Hungária Egyesület tagdíjakból, a vendéglátási céllal bérbe adott saját tulajdonú épület jövedelmeiből, magyar állami támogatásból, pályázatokból él. Valamikor három magyar szervezet hozta létre. A jó magyar ételekre bizony kaphatóak a helybéliek, úgyhogy az is előfordul, hogy egy-egy zsúfolt hétvégén az amúgy multifunkcionális nagyterembe is terítenek. Ottjártamkor egyébként éppen vívóedzést tartottak benne az alkalmi páston. Az emeleten három terem szolgálja a közösségi tevékenységeket, az udvaron grillező és teniszpálya, azon túl pedig a fiatalokra bízott, saját működtetésű, az argentin állam által is némileg támogatott cserkészház van. Az a cél, hogy a magyar fiatalok lehetőleg itt szórakozzanak szabad idejükben. Nos ez a kis magyar birodalom. A Hungária legjelentősebb tevékenységei közé tartozik immár 58 esztendeje a cserkésztábor és a cserkészbál évi megszervezése, ahová több százan jönnek el. Több néptánccsoport működik, korosztályok szerint, és magyarországi, dél-amerikai fellépéseken vesznek részt. Az argentínai, brazíliai es uruguayi néptánccsoportok évi rendszerességgel találkoznak váltott helyszínen. De a néptánc jelenti a közös kapcsot a helybéli német, lengyel, ír egyesületekkel, táncosaikkal. Működtetik a Szent István Otthont, amely 35 idős személy otthona, főleg magyaroké. Augusztusban Szent István-misét, májusban Mindszenty-misét szerveznek, karácsony előtt háromnapos vásárt és betlehemezést, no meg szilvesztert is. Persze sokan barátokhoz mennek újévet ünnepelni, főleg olyan helyre, ahol úszómedence is van. Megtartani a származástudatot Bár az életszínvonalat évtizedről évtizedre csökkenőnek minősíti, Alexandra nem tagadja: szabadság mindig volt, és ma is van Argentínában. Megnyílt az élettere az argentínai magyaroknak. Sokuknak a gyermeke Európában él, vagy legalábbis ott tanul. Az utóbbi időben könnyen megkapható magyar állampolgárság éppen a három hónapon túli budapesti tanulásban, munkavállalásban, ott-tartózkodásban segíthet. Aki teheti, meg is szerzi. Kétéves unokája már argentin–német–magyar állampolgár. Ami pedig a jövőbeli kilátásokat illeti, a legnagyobb gond, hogy – minden erőfeszítés ellenére – a magyar családokban otthon már a szülők sem beszélnek magyarul a gyermekeikkel, mert nemzedékről nemzedékre csökkent a magyarnyelv-használatuk. Ennek a folyamatnak a lassítása, a magyar származástudat megtartása és a magyar értékek össztársadalmi megbecsülése az argentínai magyarok tevékenységeinek a legfontosabb jövőbeli közös célja. Ábrám Zoltán A szerző Marosvásárhelyi egyetemi tanár Krónika (Kolozsvár) 2017. április 5.Kultúra fiataloknak is (Szent György Napok)Közel száz program várja a közönséget az idei városnapok első részében, a kulturális héten, és jelentős részük a fiataloknak szól, illetve feléjük is nyit témájában, műfajában, tálalásban, még a jegyárakban is. Az idén ugyanis fél áron válthatnak színházi belépőt a diákok, egyetemisták és a nyugdíjasok, de sietniük kell, mert csak a helyek 20 százalékára adnak kedvezményt. A városnapok honlapja – www.szentgyorgynapok.ro – tegnaptól működik, és nem csak a kínálat tanulmányozására alkalmas, hanem az online jegyvásárlást is lehetővé teszi. A legdrágább teljes árú belépő 40, a legolcsóbb 10 lej, a bábszínházba gyermekeknek és felnőtteknek 7 lejes egységárat szabtak. Ebben az évben a legkisebbek számára is van előadás: a nagyváradi Lilliput Bábszínház 0–3 éveseknek készített Kezeslábas műsorát az erős és aktív helybeli kismamaközösségnek hívták meg; ugyanez a társulat Az égig érő fa meséjével a nagyobb gyermekekhez is szól. Két népmese-feldolgozással – Az élet és a halál vize, Angyalbárányok – érkezik a felvidéki Écsi Gyöngyi, a debreceni Vojtina Bábszínház pedig egy kortárs népmesét hoz a 8 éven felülieknek és szüleiknek, Tessék engem megmenteni címmel. A kolozsvári Puck Bábszínház nonverbális képzőművészeti és zenei kalandozására magyar és román családok egyszerre is mehetnek, román nyelvű mesejátékkal a brassói Arlechino Bábszínház érkezik – közölte a gyermekprogramokat szervező Péter Orsolya, a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház művészeti vezetője. Azt is elmondta: mivel idén a kulturális hét a tavaszi vakáció idejére esik, szervezett csoportokra nem számítanak, a szülőknek, nagyszülőknek kell elkísérniük gyermekeiket, egész családok számára kínálnak közös szórakozást április 23-tól 27-ig (vasárnaptól csütörtökig) délelőtt és délután. A nagyobbak, a fiatalok és szüleik számára főként őket foglalkoztató témájú előadásokat hívtak meg, kevesebb kőszínházat és több független hazai társulatot. A Szent György Napokat szervező Knopp Ildikó, a városimázs iroda munkatársa csak néhányat emelt ki közülük: a temesvári Csíky Gergely Színház által játszott Hair musicalt, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Dogs and Drugs (Kutyák és drogok) előadását, kolozsvári és bukaresti alkotóműhelyek produkcióit a szülői ellenőrzésről és a fiatalok jövőképéről. A zenei kínálatból a Queen Classics nyitókoncertjén kívül egy orgona- és kürthangversenyt, Szabó Tibor Meseautó című sanzonestjét, a látványelemekkel gazdagított Cinematic Bones Ft. Bocskor Bíborka-koncertet, a székesfehérvári Blahalouisiana együttest, valamint a szerdától péntekig működő blueskocsmát említette, ahol Vali Răcilă dzsesszzenész is fellép. Az irodalom iránt érdeklődők sem maradnak szárazon: bár e téren is elsősorban a fiatalokat kívánják megmozdítani, ismert szerzőkkel is találkozhatnak az olvasni szeretők. Többek között Kemény István, Németh Gábor, valamint a magyar fordításban is olvasható Simona Popescu és Cristian Tudorescu lesz a város vendége, de a Pulzart fesztiválokról ismerős interdiszciplináris rendezvényeket, könyvbemutatókat is tartanak. És persze a mozi sem marad ki, ha már megvan: április 22-én este országos premier helyszíne lesz, a Kojot magyar filmdráma romániai bemutatója után közönségtalálkozóra is sor kerül; a filmet vasárnap és hétfőn is meg lehet nézni. És a moziban is lesz gyermekprogram: a Székelyföldi legendárium rajzfilmsorozat zenéjét szerző Evilági együttes lemezbemutatóján a három legújabb fejezetet is megnézhetik a meserajongók. Új színekkel vagy inkább hangokkal gazdagodik a Szent György téri Közösségi színpad is, ahol ezúttal is elsősorban a helybelieké a főszerep, de a rétegzenekarok mellett a fogyatékkal élők is fellépnek, és utcabál is lesz. Pénteken hagyományosan a diákegyütteseké a Sugás Áruház előtti pódium, a napot az Ismerős Arcok együttes zárja. A szombat esti utcabál előtt – amelyen DJ Vanothek és MC Anastasia keveri a zenét – a Kistehén lép fel, vasárnap az Outsider Fest Headliner keretében a fogyatékkal élő amatőr és hivatásos zenekaroknak lehet tapsolni, végül pedig a magyarországi Zuboly együttesnek. Mindez csak ízelítő, a teljes program ennél sokkal gazdagabb, kiállítások, táncbemutatók, egyebek is vannak még, és a múzeumkert programját még csak ezután véglegesítik – hangsúlyozta Knopp Ildikó. A vásári hétvégén gyermekváros is lesz, a Bodok Szálloda előtti parkolóban, de csak kíméletesebb eszközökkel, nagy játékgépeket az idén sem fogadnak a városünnepen. Demeter J. Ildikó / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. április 14.Csecsemőktől kisiskolásokig (Bábszínház a Szent György Napokon)Már hagyománnyá vált, hogy a Szent György Napok kulturális hete alatt gazdag bábszínházi kínálat várja a legkisebbeket. Idén öt bábtársulat hét előadását lehet megtekinteni, jelen lesz a felvidéki Écsi Gyöngyi, a kolozsvári Puck Bábszínház, a nagyváradi Lilliput Társulat, a brassói Arlechino Bábszínház és a debreceni Vojtina Bábszínház. Péter Orsolya, a Cimborák Bábszínház vezetője, a programsorozat szervezője szerint ebben az évben már az egész kicsiket, 0–3 év közötti korosztályt is várják előadást nézni, és természetesen lesz nagyobbaknak, iskolásoknak, kiskamaszoknak szóló játékos mese is, de felnőtteknek is jó szívvel ajánlják az előadások egy részét, hiszen a bábszínház nem csak gyerekeknek szóló műfaj. A Felvidékről érkező Écsi Gyöngyi két előadása a népmesékből táplálkozik, az Élet és halál vize palóc népmesét dolgoz fel, Jankó királyfiról és Tündérszép Ilonáról szól és arról, hogy mennyi bölcs döntést kell hozni ahhoz, hogy az emberfia belekóstolhasson az élet vizébe. A kovácsoltvas díszlet, kendők, kesztyűbábok, maszkok segítségével az ősi magyar mitológiai világképben rajzolódnak ki a mese körvonalai. Az Angyalbárányok című produkciója alig észrevehetően oktató-nevelő jellegű mese, ízes nyelven és fantáziát tornáztató eszközökkel meséli a legkisebb, legszegényebb pásztorlegény történetét. Mindkét produkció háromévesnél nagyobb gyerekeknek ajánlott. Utazók, bohócok, vándorok teremtik meg a kolozsvári Puck Bábszínház Mimorózart című nonverbális bábelőadásának fantáziavilágát, amely Joan Miró képzőművész alkotásaiból és Wolfgang Amadeus Mozart zenéjéből született. A humor, a harmónia és a derű, a játék szabadsága a fő jellemzői ennek az előadásnak, négy év felettieknek ajánlott. A nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulatának Kezeslábas című előadása a legeslegkisebbeknek szól, fontos szerepet kap a látvány, az egyszerű, de látványos díszlet, a színek, a fények, a játék, minden, ami egy kisbaba számára érdekes és izgalmas lehet. Ugyancsak a Lilliput Társulat mutatja be az Égig érő fa című bábelőadást, amely négy év felettiek számára ajánlott. A debreceni Vojtina Bábszínház Tessék engem megmenteni című produkciójával lesz jelen, Paul Maar meséjét klasszikus paravános játékként álmodták színpadra, olyan pergő játékkal, ami élmény lehet kisiskolásoknak, felnőttnek egyaránt. Nyolcéves kortól ajánlott. A brassói Arlechino Bábszínház Metamorphose című produkciójában a tánc, pantomim, tárgyak életre keltésével, szavak nélkül meséli el az újjászületés történetét. A bábelőadásokra a jegyek ára egységesen 7 lej. Jegyfoglalás a 0755 335 400-as (Csüdöm Eszter) vagy a 0267 312 104-es telefonszámokon. Jegyeket a Városi Kulturális Szervezőirodában vagy online awww.biletmaster.ro honlapon lehet vásárolni. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. április 21.Szent György Napok bábszínházi ajánlataÖt bábtársulat hét előadására várják az érdeklődőket a Szent György Napok kulturális hetén. Minden korosztályt igyekeznek megszólítani, a három év alattiaktól kezdve a kisiskolásokon keresztül egészen a kamaszokig. Április 23., vasárnap: – 11, 17 és 19 óra: Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Terme, a felvidéki Écsi Gyöngyi Az élet és a halál vize című bábos meseelőadása. Ajánlott életkor: 3+ –12 és 18 óra: a Háromszék Táncstúdió, a kolozsvári Puck Bábszínház Mimorózart című nonverbális bábelőadása. Ajánlott életkor: 4+ Április 24., hétfő: – 10 és 12 óra, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Terme, a felvidéki Écsi Gyöngyi Angyalbárányok című bábos meseelőadása. Ajánlott életkor: 3+ Április 25., kedd: – 11 és 18 óra: a Kónya Ádám Művelődési Ház nagyterme, a nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulatának Kezeslábas című előadása. Ajánlott életkor: 0-3 év Április 26., szerda: – 11 óra: a Kónya Ádám Művelődési Ház nagyterme, a nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulatának Kezeslábas című előadása. Ajánlott életkor: 0-3 év – 11 óra: az Andrei Mureșanu Színház terme, a brassói Arlechino Bábszínház Metamorphose című előadása. Ajánlott életkor: 6+ – 17 óra, az Andrei Mureșanu Színház terme, a nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulatának Az égig érő fa című bábelőadása. Ajánlott életkor: 4+ Április 27., csütörtök: – 11 óra: az Andrei Mureșanu Színház terme, a nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulatának Az égigérő fa című bábelőadása. Ajánlott életkor: 4+ – 11 és 18 óra: a Tamási Áron Színház nagyterme, a debreceni Vojtina Bábszínház Tessék engem megmenteni című bábelőadása. Ajánlott életkor: 8+ Jegyfoglalás a 0755 335 400-as (Csüdöm Eszter) vagy a 0267 312 104-es telefonszámokon. Jegyvásárlás a Kulturális Szervezőirodában, hétköznapokon 9–16 óra között, pénteken 9–13 óra között lehetséges, valamint online a www.biletmaster.ro honlapon. Némethi Katalin / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. május 5.Écsi Gyöngyi: A népmese világában mindig van feltámadásAz ízes népi nyelv időtálló A felvidéki Écsi Gyöngyi két meseelőadással érkezett a Szent György Napokra. Mindkét produkcióban a zenének, az ízes népi nyelvnek, a mozgásnak és a kellékeknek, eszközöknek egyforma súlyuk, szerepük van. Meséi nemcsak a gyerekekhez szólnak, hanem a felnőttek számára is fontos üzenetet hordoznak, utat mutatnak. Az előadóval a bábszínházzal való találkozásáról, a népmesék időtálló üzenetéről beszélgettem. – Szerencsés embernek mondhatom magam, mert megtalált a népmese, a bábszínház. Már kisiskolás koromban néptáncoltam, énekeltem. Az egyetemi éveim alatt népzenét is gyűjtöttem, aztán népdalköröket vezettem. Egyszer úgy adódott, hogy az éneklés kibővült néhány mozdulattal, bábbal, és így alakult ki ez a mesemondós, bábos, énekes, táncos műfaj – magyarázta. A népmese egészben látja, láttatja a világot, minden eleme valahová beilleszthető, valamire jó, a zuhanás éppúgy, mint az emelkedés. A népmese világában mindig van feltámadás, a halál legyőzhető. Van benne humor, mindenre van szófordulat, tele van sorok közötti gondolatokkal. A mesemondás mosolyokkal előadott üzenetközvetítés. Ez egy titokzatos gyönyörűséges világ. Szeretem előkeresni a régi történeteket és másokkal is megosztani. A mese számomra egy lélekvirágzás – teszi hozzá. Mesélés közben a közönséggel kezdeményezett párbeszéddel, szerepjátékokkal igyekszik fenntartani az érdeklődést. – Nagy öröm számomra, hogy a jelen lévők bekapcsolódnak a játékba, válaszolnak a kérdéseimre, beülnek a királynak a koronája alá, vagy magukra vállalják Jancsi szerepét. Jó azt gondolni, hogy minden történet, ami valami üzenetet át akar adni, arra tényleg szüksége van a közönségnek. Hangokat is utánozok, énekelek, mondókázok, mert ezekkel elérem, hogy figyeljenek rám. A díszletet a padláson fellelhető régi tárgyakból – motolla, guzsaly, prés – és természetes anyagokból építem fel – mondta. Meglátása szerint a népmese sokkal magasabb fejlettségi fokon álló üzenetet hordoz és közvetít, mint a rajzfilm. A népmese több száz év összesűrített tapasztalata, és a mai kor emberének, gyermekének pont ilyen magas rangú üzenetre van szüksége. – Kortól függetlenül bennünk van a tisztaságra való igény. Amikor nagyvárosokban játszom, s megszólal a népmese, a gyerekek először kiakadnak, mert nem értik a tájszavakat. Amikor megszólítom, látja, hogy neki beszélek, akkor válaszol, bekapcsolódik a játékba. A gond akkor lenne, ha én felkínálok egy párbeszédet, és azt mondja: bocs, de én ebből nem kérek. De ez még sose történt meg. Rájön, hogy az idegensége, a furcsasága ellenére, ez a párbeszéd értelmes. Már előre vetítődik, hogy itt különös dolog fog történni. Megértjük egymást. A mese örök érvényű és útmutató – szögezte le. Écsi Gyöngyi a mátyusföldi Vágsellyén született 1965-ben. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd a galántai magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. A pozsonyi egyetemen újságírónak tanult, de nem államvizsgázott, inkább jelentkezett a komáromi református teológiára, annak elvégzése óta lelkészként tevékenykedik. Némethi Katalin / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. május 22.Megmutatták az erejüketEgységben az erő – tartja a mondás, és épp ezt támasztotta alá a szombaton a nagyváradi várban megrendezett Református Egység Fesztivál, amely gyakorlatilag népünnepélyjelleget öltött. Több mint ötezer református gyűlt össze Váradon ez alkalomból, hogy hitközösséget vállaljon. A vendégek nem csak Erdély kölünböző egyházmegyéből, hanem a Kárpát-medence számos területéről érkeztek. A rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye az úrvacsoraosztással egybekötött ünnepi istentisztelet volt, amelyen mintegy hatezer hívő vett részt a várudvaron és a fejedelmi palota belső udvarán felállított hatalmas sátrak árnyékában. Az egybegyűlteket Csűry István, a házigazda Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke köszöntötte, kifejezve reményét, hogy az eseménynek otthont adó váradi várhoz hasonlóan a református egyház és a magyar közösség is képes lesz ismételten megújulni. Az ünnepi istentiszteleten Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök hirdetett igét, a fesztivál ószövetségi vétetésű jelmondata „Őrizd a várat!” (Náhum 2, 1) alapján. Mint rámutatott, 1660 augusztusában a nagyváradi várat feladni kényszerülő védőknek is annyira fontos volt Isten szava, hogy nemcsak a szabad elvonulást kérték a törököktől a megadás feltételéül, hanem azt is, hogy elszállíthassák a nyomdát, valamin a félig kinyomtatott Váradi Bibliát. A szertartáson közreműködött többek közt Steinbach József dunántúli püspök, Csomós József tiszáninneni püspök, Halász Béla délvidéki püspök, Kató Béla erdélyi psüpök, Fekete Károly tiszántúli püspök, Csáti Szabó Lajos horvátországi püspök, Fazakas László felvidéki püspök, Adorjáni Dezső erdélyi evangélikus püspök, valamint Forró László főjegyző, a Református Egység Fesztivál főszervezője. Az alkalmi beszédek rendjén a rendezvényt, s az egybegyűlt közösségeket üdvözölte Bara Lajos István királyhágómelléki főgondnok, Victor Opaschi vallásügyi államtitkár, valamint Christoph Weber és Uel Marrs írországi, illetve svájci meghívottak. Az énekek alkalmával szolgálatot tett a nagyváradi ifjúsági fúvószenekar, valamint a nagyváradi gyülekezetek egyesített énekkara is. Szavalattal közreműködött Meleg Vilmos presbiter, a Szigligeti Színház színművésze is, aki Illyés Gyula A reformáció genfi emlékműve előtt című verséből adott elő rszéleteket. Az úrvacsoraosztást követően az istentisztelet aHimnusz közös eléneklésével zárult. Az egységnap további rendezvényeivel gyermekektől a nagyszülőkig minden korosztály számára kínált érdekességeket. A legkisebbeket a helyi kézművesek, valamint az Arany Kapu Egyesület és a Zabhegyezők közreműködésével színes gyermekprogramokkal várták. A tizenéves korosztályt ifjúsági zenekarok, valamint a váradvelencei református gyülekezet színjátszó csoportja szórakoztatta a nyári színpadon. A rendezvény két tematikus konferenciát is magában foglalt. A várudvaron szervezett nőszövetségi konferenciát a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanárképző ének szakának hallgatói nyitották meg egy rendhagyó koncerttel, amely a reformáció korában keletkezett művektől erdélyi szerzők művein át egészen dél-amerikai darabokig a kórusművek széles skáláját felvonultatta. A konferencia keretében Dr. Lukács Olga a reformáció nőnevelésre gyakorolt hatásáról tartott előadást, míg Békefy Lajos és Röhig Klaudia lelkipásztorok Magyar egység – Solus Christusban! Esélyek, buktatók, reményeink címmel értekeztek. Közreműködött Écsi Gyöngyi és a Nagyváradi Kántorkórus. A nőszövetségi rendezvény záróakkordjaként Aczél Dóra osztotta meg a súlyos betegségből való gyógyulással kapcsolatos tapasztalatait egy pódiumbeszélgetés keretében. Az egységnap másik kiemelkedő konferenciája a Partium reformációjával foglalkozott, melynek keretében kilenc egyházmegye reformációja került bemutatásra. Ezzel párhuzamosan kiállítások és tematikus standok várták a szépszámú látogatót. Megtekinthető volt többek közt az Erdélyi Gyülekezet kopjafa-kiállítása, valamint a várban kialakított állandó református tárlat keretében Szenczi Kertész Ábrahám bibliát is kinyomtató nyomdagépének életnagyságú, rekonstruált változata. A fesztivál két nagyszínpadi előadással zárult. A Guinness-rekorder, 34 nyelven éneklő, Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekesnő, Dévai Nagy Kamilla adott szívhez szóló koncertet, majd ezt követően Erkel Ferenc Bánk bán című operájának legemlékezetesebb dallamait, áriáit hallgathatta meg a közönség a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészeinek előadásában. A Református Egység Fesztivál a XXVI. Festum Varadinum rendezvénysorozat részét képezte. Sz. G. T. / Reggeli Újság (Nagyvárad) 2017. október 13.Sepsiszentgyörgyön Écsi GyöngyiAngyalbárányok A Cimborák Bábszínház meghívására újra Sepsiszentgyörgy vendége a felvidéki Écsi Gyöngyi Angyalbárányok című bábos meseelőadása. Azok a kicsik és felnőttek, akik a héten különböző elfoglaltságaik miatt nem tudták megtekinteni az előadást, ma és holnap még pótolhatják mulasztásukat. Ma 10 és 12 órától szervezett csoportokat várnak, szombaton 11 órától szabadelőadásként lesz megtekinthető a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében. Az Angyalbárányok népmese a legkisebb, legszegényebb pásztorlegényről, aki bátorságának és nagylelkűségének köszönhetően olyan utakat is megjárhat, amelyeken nem emberi halandók járnak. Az előadásban ötvöződik a bábjátékos-népdalénekes-mesemondó szerep. A mese egyes elemeiből kirajzolódnak az évezredes magyar lelkiséget meghatározó irányvonalak, és képet festenek a keresztyén létformában máig életben maradó népi bölcsességről. Écsi Gyöngyi 2000-ben Győrben a legjobb bábszínésznő díját kapta, 2003-ban Budapesten az elsőként kiosztott Michel Indali-díjjal, 2007-ben Pozsonyban a Mikola-díjjal, 2004-ben és 2014-ben a Kaposvári gyermekszínházi Biennálé különdíjával és Kovács Ildikó-díjjal jutalmazták, 2016-ban az „Égig érő fa” díjat kapta. Némethi Katalin / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) lapozás: 1-10
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
